Többgyermekes szülőknek segítség

Hát én egy kicsit másképp látom a dolgokat. Mikor a lányom kicsi volt, fel sem merült bennem, hogy pórázra lenne szükségem, fogtam a kezét. De mikor később az ikerfiaim éppen elkezdtek járni, természetesen egyszerre, de ellenkező irányba, komolyan felmerült bennem a póráz szükségének a gondolata.

Egyik ikres anyukának már nagyobbak voltak a gyerekei, és fölajánlotta, hogy odaadja nekem a pórázát. El is fogadtam volna, de a férjem nagyon megütközött már a gondolaton is, így aztán nem kértem végül el. Pedig nekem nagyon megnyugtató lett volna. Fiaim kb másfél évesen már nem maradtak meg a babakocsiban. Pesten laktunk, a játszótér, ahová naponta jártunk, néhány száz méterre volt a lakásunktól. Ez a csekély távolság azonban két totyogó gyermekkel, és a nővérükkel (3 és fél év a korkülönbség), kb. fél órát vett igénybe. Több úttesten is át kellett menni, a forgalom viszonylag nagy volt, mellettünk is autók, és csak két kezem van.

Úgy gondolom, részemről nem lustaság lett volna, a gyerekeim sem neveletlenek, de azért egy ilyen kicsi gyerekben még nem igazán lehet maximálisan megbízni. Nincs veszélyérzetük, ráadásul a három gyerekből kettő elég eleven volt.

Örülök, hogy végül póráz nélkül megúsztuk, de én nem ítélem el a pórázos szülőket, bár kétségtelen, elég furcsa látvány.

Eszter

Forrás: http://antalvali.com/comment/56568/gyerek-poraz