A régi magyar Anyák régi magyar világban éltek, és nevelték gyerekeiket. Kinn a mezőn elcsámborogni nem volt veszélyes. Ma egy átlag lakáson belül is számtalan veszély leselkedhet a kicsikre (a nejlonzacsitól az elektromos kütyükig), az üzleteket, forgalmas utakat nem is említve.
Én sem vagyok pórázpárti, és mindenkinek azt ajánlanám, hogy ne egy zsúfolt nagyvárosban nevelje a gyermekét, de ezt sokan nem tehetik meg. Első látásra nagyon bizarr találmány, de egyetértek azzal, hogy jobb egy élő gyerek "pórázon", mint egy halott.
Hogy kinek milyen a gyereke, azt hagyjuk. Nyilván minden gyerek más - hála Istennek! -, és vannak, akiket könnyebb kordában tartani, vannak, akiket nehezebb. Akinek az előbbi "kategóriába sorolható" gyermeke van, örüljön neki, de ne verje a mellét, hogy ez csak azért lehet, mert ő a szuperszülő, hangoztatva, hogy a szeleburdibb gyerkőc felmenője csakis egy vadállat lehet.
Ez nem így működik! Mielőtt világrengető elméleteket gyártanánk, inkább csapjunk fel egy könyvet pszichológia ill. gyermeklélektan témakörben!
Megint más kérdés, hogy vannak szülők, akiknek elég idejük, erejük és energiájuk van, hogy 100%-ig csak a gyermekük mozdulatait figyeljék, de a legtöbb ember a szülővé válással nem kap felmentést minden más kötelezettsége alól.
Ne ítéljünk el helyből másokat, csak mert nehezebben boldogulnak dolgokkal, mint mi!
Lehet, hogy jobban oldanánk meg, de lehet, hogy az ő helyzetükben még ennyit sem tudnánk tenni..
Forrás: http://www.humusz.hu/faf/gyerekp-r-z
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése