Gyerekpórázt használni...

... praktikusság? lustaság? áldás? megalázás?
Bármelyiket is választottad, legalább ugyanannyi szülő gondolja épp az ellenkezőjét!

Mielőtt anya lettem volna, voltak olyan dolgok, amikre úgy gondoltam, én biztosan soha... Például nem mondom, hogy "Azért, mert én azt mondtam", vagy nem fogok babapórázt használni.

Soha ne mondd, hogy soha, nem igaz?
Azóta felfedeztem az "Azért, mert én azt mondtam" válasz hasznosságát a sokszori "De miért??" kérdés lezárásaként, illetve azt, hogy milyen nem félni attól, hogy a gyermekem kirohan az utcára egy figyelmetlen sofőr autója elé.

Tapasztalatom szerint a babahám használata nyugalmat ad, különösen a zsúfolt helyeken.
De félreértés ne essék. A vezetőszár miatt ugyan nem érezte magát úgy a gyermek, mint kutya a pórázon (sőt, még élvezte is, hogy a plüss majom a hátán van), de nem is helyettesítheti a biztonságos közlekedés elsajátítását.
A gyermekem mindig fogta a kezem, a vezetőszár csuklóm köré fűzése extra biztonságot nyújtott.
Arról nem is beszélve, hogy totyogóként már nem tudtam babakocsiztatni. Ő inkább aktív akart lenni, mikor kimozdultunk.

Az első babahámos séta előtt felkészültem arra, hogy idegenektől megvető tekinteteket és rosszalló megjegyzéseket kapok majd. De tudod mit? Ezt mind csak beképzeltem.
A megjegyzések kivétel nélkül mind ilyenek voltak: "Ohh, milyen aranyos! Hol vetted? Így már van egy saját kicsi majmocskája a hátán, milyen jó ötlet ez, Anyuka!"

A fiam még a lakásban is úgy sétálgatott, hogy a hátán volt a majmocska. Ez jelzi, mennyire élvezte Ő is!

Akármit is gondolsz, abban szerintem mind egyet érthetünk, hogy a gyermekeinket biztonságban szeretnék tudni, mindegy milyen módszereket is alkalmazunk. Ha csak belepillantunk más szülők módszerébe, nem láthatjuk a teljes képet. Nem tudhatjuk, miért azt a különös módszert választották, amit.
A világunk nem lehet teljesen biztonságos, de mi tehetünk azért, hogy még jobban óvjuk a gyermekeinket.

Használtál valaha babahámot? Valaha is bírálnál valakit, mert használ?

- Deborah Mucklow

Minek nevezzelek?

Segítsetek, milyen elnevezése lehetne a jelenlegi: gyerekpóráz, babahám helyett.

Olyan, ami kifejezi, hogy:
- ez egy hátizsák is egyben, amiben hordozhatja a gyermek egy kis játékát,
- lehet önmagában plüssállat is (Micimackó vagy Maci), ami kedves kis kedvenccé válhat,
- csatlakoztatható hozzá egy anyagában és színében is hozzáillő vezetőszár, aminek segítségével közelben, biztonságban tudható a gyermek.

Az eddigi javaslatok:

1. biztos kötelék
2. óvóbatyu
3. totyogó Tatyi
4. hátitárs
5. totyogóvó
6. babavezető (hátizsák)
7. babasétáltató (hátitáska)
8. babaóvó sétatáska / sétazsák
9. sétatáska
10. sétazsák

Szavazzatok, vagy mondjatok jobbakat! ;)

Katicásban pózol a babám

A babám a Katicás hátizsákos pórázzal pózol. Hát nem édes? :)

Ha kétségeid vannak afelől, hogy gyermeked elviselné-e a hámot, akkor ezt a típust ajánlom. 

Leakasztva a pórázt, egyszerű hátizsákként biztosan ki lehet használni!

Te nem vagy rossz szülő!

Mielőtt szülővé váltál, valószínűleg azt gondoltad, soha nem használsz majd kisgyermekednél biztonsági hevedert, hámot, pórázt (már ha egyáltalán korábban hallottál róla). De most, hogy van egy nagyon aktív, néha kiszámíthatatlan kisgyermeked, ez csábítóan hangzik.

Tudod, hogy a Te gyermeked a legjobb a világon. Ha mégis eltöprengtél a babapórázon illetve gyerekhámon, annak valószínűleg egy oka van, az hogy tudod, kisgyermeked pillanatok alatt bajba kerülhet, amikor szabadon kószálva fedezi fel a világot tömegben, esetleg forgalmas utak mentén.

Néhány kisgyermeknek sok energiája van és hihetetlen sebessége, és elég egy pillanatra nem figyelni, már kész is a baj. Ha a gyermek szereti a hátizsákot, a hátizsákkal kombinált hám nagyszerű módja lehet annak, hogy a szabadságot megadhassunk neki anélkül, hogy veszélyes helyzetbe keveredhetne.

Más szóval, nem, Te nem vagy rossz szülő attól, hogy a hámon gondolkodsz. Néha a hám a lehető legjobb kompromisszum a gyermek mozgás iránti vágyának kielégítése és a biztonságban tartása között.

De nem mindenki érti ezt meg, főleg nem hazánkban!

A legjobb, leghumánusabb választás tehát az egyszerű hám helyett egy olyan póráz, ami egy kis hátizsákhoz vagy plüss állatfigurához kapcsolható.

Akármilyen biztonsági hevedert választasz is, legyél felkészülve az értetlen és néha megvető tekintetekre illetve megjegyzésekre, de ne hagyd, hogy eltérítsenek, hisz tudod, mindezt a gyermeked biztonsága érdekében teszed.

Akik elutasítóak, többnyire csak egy ellenérvet hoznak fel, hogy a póráz a kutyáknak való, a gyermekeknek megalázó. Szerintem csak az megalázó, amit mi úgy gondolunk.

Szemléletváltás kell ebben (is) Magyarországon! Legyél Te is úttörő ebben :)

SétaTárs: Maci plüssállat

Kedves kis plüssállat, illetve sétáló öv a gyermekednek, melynek segítségével biztonságban játszhattok a szabadban.

Ezzel gyermeked biztonságosan tudod asszisztálni. Segít a babának szabadon tevékenykedni.

Nagyszerű és kényelmes segítség mind a szülőnek, mind a gyermeknek. Sőt ezáltal a nagyszülőknek is biztonságosan ügyelhetnek unokájukra.

Használata nagyon egyszerű. Rendkívül hasznos termék.

18 hónapos kortól egészen 4 éves korig ajánlott.
Mosógépben mosható.

Ajánlott ár: 5500 Ft-tól
Ajánlott oldal: http://aprod.hu/hirdetes/gyerekporaz-babaham-maci-pluss-hatizsakos-setatars-IDXSAb.html

SétaTárs: Denevér hátizsák

Új denevér formájú hátizsák és gyerekpóráz egyben!

A fejlődő kisgyermek örök mozgásban van, szeretné felfedezni a világot, főként amint megtanul járni.

Forgalmas környezetben viszont nehéz megadni nekik ezt a szabadságot, főleg hogy ilyenkor még alig van veszélyérzetük!

Ennek a nagyon aranyos kis gyerekpóráznak a használatával gyermekedet biztonságban és közel tudhatod magadhoz. 

Nagyszerű hasznát tudod venni kirándulásokhoz vagy bevásárláshoz.

A póráz lecsatolható, ekkor hátizsákként funkcionál. Belefér egy kis üdítő, rágcsálnivaló!

Ne szégyelld használni a gyermeked biztonsága érdekében!

Ajánlott ár: 1500 Ft-tól

Ajánlott oldal: http://aprod.hu/hirdetes/gyerekporaz-babaham-denever-hatizsakos-setatars-IDXSvb.html

SétaTárs: Katicabogár hátizsák

Új katicabogár formájú hátizsák és gyerekpóráz egyben!

A fejlődő kisgyermek örök mozgásban van, szeretné felfedezni a világot, főként amint megtanul járni.

Forgalmas környezetben viszont nehéz megadni nekik ezt a szabadságot, főleg hogy ilyenkor még alig van veszélyérzetük!

Ennek a nagyon aranyos kis gyerekpóráznak a használatával gyermekedet biztonságban és közel tudhatod magadhoz. 

Nagyszerű hasznát tudod venni kirándulásokhoz vagy bevásárláshoz.

A póráz lecsatolható, ekkor hátizsákként funkcionál. Belefér egy kis üdítő, rágcsálnivaló!

Ne szégyelld használni a gyermeked biztonsága érdekében!

Ajánlott ár: 1500 Ft-tól

Ajánlott oldal: http://aprod.hu/hirdetes/gyerekporaz-babaham-katicabogar-formaju-hatizsakos-setatars-IDUvrn.html

Régen más volt...

A régi magyar Anyák régi magyar világban éltek, és nevelték gyerekeiket. Kinn a mezőn elcsámborogni nem volt veszélyes. Ma egy átlag lakáson belül is számtalan veszély leselkedhet a kicsikre (a nejlonzacsitól az elektromos kütyükig), az üzleteket, forgalmas utakat nem is említve.

Én sem vagyok pórázpárti, és mindenkinek azt ajánlanám, hogy ne egy zsúfolt nagyvárosban nevelje a gyermekét, de ezt sokan nem tehetik meg. Első látásra nagyon bizarr találmány, de egyetértek azzal, hogy jobb egy élő gyerek "pórázon", mint egy halott.

Hogy kinek milyen a gyereke, azt hagyjuk. Nyilván minden gyerek más - hála Istennek! -, és vannak, akiket könnyebb kordában tartani, vannak, akiket nehezebb. Akinek az előbbi "kategóriába sorolható" gyermeke van, örüljön neki, de ne verje a mellét, hogy ez csak azért lehet, mert ő a szuperszülő, hangoztatva, hogy a szeleburdibb gyerkőc felmenője csakis egy vadállat lehet.
Ez nem így működik! Mielőtt világrengető elméleteket gyártanánk, inkább csapjunk fel egy könyvet pszichológia ill. gyermeklélektan témakörben!

Megint más kérdés, hogy vannak szülők, akiknek elég idejük, erejük és energiájuk van, hogy 100%-ig csak a gyermekük mozdulatait figyeljék, de a legtöbb ember a szülővé válással nem kap felmentést minden más kötelezettsége alól.

Ne ítéljünk el helyből másokat, csak mert nehezebben boldogulnak dolgokkal, mint mi!
Lehet, hogy jobban oldanánk meg, de lehet, hogy az ő helyzetükben még ennyit sem tudnánk tenni..

Forrás: http://www.humusz.hu/faf/gyerekp-r-z

Jó találmány

Nekem van "pórázom" alias gyerekhám, és nagyon szeretem. Már a lányomnál is használtam, és nagyon jó szolgálatot tett. Mert ugye akkor még nem tudtam hátra kötni, viszont jött a tesó pocakban, így nem emelgethettem, de már sétálni is szeretett de nagyon. Így egy csomó hisztit megspóroltam magamnak, tudniillik ha nem tudott arra menni amerre szeretett volna (megpróbálta 2x ált), akkor rájött h nem megy és ment arra amerre tudott (vagyis engedtem). Míg ha ugyanezt kézen fogva játszottam volna meg, akkor óóóóriási hiszti lett volna belőle. Szóval nekem bejött nagyon, pedig csak egy gyerek volt akkor is.

Most is használom a Somával, és ő is szereti, sőt van hogy ő hozza oda, hogy ezzel szeretne menni!  Így megint nagyon jó, mert a nagy már szót fogad az esetek 90%-ban, viszont a kicsit is tudom a jó irányba terelni és nem tud kiszaladni az autók közé, viszont engedve van neki a séta. Őt még hordozom is bőven, szereti is, nincs vele gondja egyelőre (igaz még csak 17 hónapos). Viszont ha látom h esne, el tudom még kapni időben és nem hasal el a földön. Ebből következik ugye, hogy rövid a "póráz" része, de nem zavaró nekem.

Sokan emiatt elég furcsán néznek rám, mivel h kutyának nézem a gyereket, de ez nem érdekel engem egyáltalán. Ezzel úgy vagyok, h akinek nincs gyereke az ne szóljon be, illetve ha nem olyan mászkálós és érdeklődő mert megül a babakocsiban, megint csak nem tudja miről van szó. S különben is mindenki saját maga tudja, hogy mi a jó a gyereknek és neki is szerintem. Viszont nagyon sokan megdicsérték, hogy milyen jó találmány (még öreg nénikék is, meg gyerekesek is érdeklődtek már h hol lehet ilyet beszerezni).

Egyszóval én csak ajánlani tudom, nagyon jó! Igaz mindkét félnek szoknia kell ezt is ugyanúgy mint a hordozást, de ha bejön akkor nagyon tuti és lehet egyedül és nyugodtan sétálni az utcán is minden idegbaj nélkül, h merre szaladjál most éppen.

Dittacska

Jó tapasztalatok

Nekem jó tapasztalataim vannak róla.

A 9 hónaposan már elég fürgén mozgó, de félelmet nem ismerő gyermekemnél nagyon jól tudtam alkalmazni.
Segítség volt abban is, hogy nem kellett nagyot hajolni a gyerek kezéért, amit egyébként sem szeretett, ha fogtam mert ő a világ felfedezésével volt elfoglalva.
Nem nyalta fel az aszfaltot, mert ha megbotlott, a hámmal megtartottam.
Természetesen csak akkor használtam amikor veszélyes szakaszon közlekedtem vele, vízpart,úttest közelében stb. Játszótéren, parkban lekerült róla.
Nagyon jó hátfájós szülőknek és már kevésbé gyorsan mozgó nagyszülőknek is szerintem.

Enissa

Kicsi barát

Négy gyermekem van. Az első három esetében soha eszembe sem jutott ilyesmi, viszont a negyedik fiacskám, most 2 éves bizony akkora kihívást jelent, mint az első 3 együtt. Minden, ami a nagykönyvben. Hisztéria, dacc, figyelmetlenség, rohanás, rossz alvás....meg az utcán végigsétálni sem egyszerű, mert csak a saját feje után megy (rohan) eltűnik a boltban egy másodperc alatt, nem érdekli a tömeg vagy a száguldó autók. Neki veszély, nekem stressz...

Szóval beszereztem egy ilyen gyerekhámot, ami egyébként olyan, mint egy majmocska alakú hátizsák. Azóta minden rendben. Nevet adtunk a majomnak, és séta előtt ő veszi fel a hátára. Szabadnak érzi magát, de ugyanakkor biztonságban is van (én sem idegeskedek annyit). Amikor biztonságos helyre érünk. persze rohanhat szabadon. Így is megtanulja, mikor kell Anya kezet fogni stb.

Én azt mondom, nagyon nagy segítség. Néhány kisgyereknél igazán jól jöhet (régen nem gondoltam, hogy nekünk is kell, nagyon jó, nyugodt kisbaba volt mind a három testvére). Szóval sosem lehet tudni :-)

Én csak ajánlani tudom.

"nem vagyunk tökéletesek...szülők vagyunk"

chewy

Ne hagyd el a gyereked!

Vagy ha el is hagyod, a kezdeti sokk után gyorsan keresd meg! Nekem egy 18 hónapost sikerült elhagyni… A bevásárlásból két szatyorral megpakolva értünk haza, és elengedtem a kezét, amíg a lépcsőházban kiürítettem a postaládát, majd indultunk volna a lift felé, de a másfélévesnek nyoma veszett! Először földbe gyökerezett a lábam, de aztán felismerve a helyzetet, eldobtam szatyrot-újságot, a magassarkúmat lerúgtam, és uccu, rohanás fel a lépcsőn! Az ötödiken értem utol a liftet, ahol az ajtó feltárulása után egy kedves idős néni kezét szorongató, vigyorgó poronty fogadott  Hepiend, tényleg, de másnap beszereztem egy gyerekpórázt…

Nem a gyerekpóráz az egyetlen üdvözítő eszköz persze. A legegyszerűbb, ha magunkra kötjük a gyereket, akár csatos hordozóban, akár kendőben. Többgyerekeseknél ez addig működik, amíg a cipelő/cipelt arány egy az egyhez, utána már nehezebben megvalósítható. Lehet kombinálni a dolgot, babakocsiba a nagyobbat, kendőbe a kisebbet, de amikor már olyan önjáró és önálló a kisded, hogy nem akar babakocsiba ülni, jöhetnek az alternatív gyerekőrző izék.

Gyerekpóráz, leánykori nevén biztonsági hám

Sokan most biztosan a fejükhöz kapnak, hogy ki az a kegyetlen szülő, aki így “felszerszámozza” a gyerekét (na jó ez csak vicc volt…). De igenis ez is egy opció, például akkor tesz nagyon jó szolgálatot, amikor az anyuka két kézzel próbálja feltaszajtani a nagy babakocsiját a járdaszigetre, és így el kellene engednie a másik gyerek kezét éppen az úttest előtt. Vagy ha a 2+ gyerekes szülőnek meg kell küzdenie az aluljáróbajutással: babakocsival lépcsőzni egyébként sem kis mutatvány, de ha egy-két másik kisgyerkőcöt is szemmel kell tartania közben, tényleg nagy segítséget adhat egy gyerekpóráz. Sokféle változat létezik belőle,  a klasszikus hevedereken kívül van kis hátizsákra applikált verzió, ami egyáltalán nem ijesztő.

Virtuális póráz

Igen, ilyen is van.  Aki ki akarja kerülni a nénikék szurkálódó megjegyzéseit a pórázzal kapcsolatban, alternatív megoldásként választhat egy elektronikus gyerekvigyázó kütyüt is. Ha rendezvényeken, nagyáruházban vagy csak simán nagyobb tömegben eltávolodik tőlünk a poronty, azt a készülék sípolással jelzi. Ekkor már csak elég gyorsan kell reagálnunk ahhoz, hogy elkapjuk a szökni próbáló apróságot.

Idősebb, már bulizni is járó gyerekeknél a paranoiás szülők befektethetnek egy GPS-órába is. Ez tulajdonképpen egy nyomkövető rendszer, ahol a gyerek kezén lévő óra GPS jeleit a szülő interneten követheti.

Infoband – karszalag

Ez a segédeszköz ugyan nem előzi meg a gyerkőc elvesztését, de sokat segíthet a megtalálásban. A színes karszalagra ráírhatjuk a gyerek és a szülő nevét, elérhetőségét, esetleg orvosi adatokat, allergiát, vércsoportot, egyebeket. Ez egy többször használható változat, de létezik fesztiválbelépő típusú, papír vagy műanyag egyszerhasználatos, ami iskolai, óvodai csoportok felügyeletében is hasznos lehet.

A felsorolt szerkentyűk némelyike vitára adhat okot, szabad-e így korlátoznunk gyerekeink személyes szabadságát. Amíg létezik fogyasztói társadalom, addig lesznek üzleti szereplők, akik a végtelen szülői aggódásban üzletet látnak. Mindenki döntsön saját körülményei és vérmérséklete szerint, az étlap itt olvasható, de persze nem kötelező enni…

Forrás: http://4tissimo.wordpress.com/tag/gyerekporaz/

Nobel-díjra érdemes

Én turiban találtam de ez nagyon ritka eset...első ránézésre nem is tudtam mi a csuda, a csattok miatt vettem meg. Ha már megvolt kipróbáltuk és nagyon-nagyon szuper!!! Sáros időben mikor lépten-nyomon elesett a gyerek a buckás úton nagyon bejött, és bármennyire hihetetlen a gyerek is szerette, igazából nem is érezte, hogy rajta van. Neki is kényelmesebb volt mint a kezét nyújtva, ráncigálva sétálni és én is biztonságban éreztem ha jöttek az autók, traktorok stb...

A férjem szerint Nobel díjat érdemelne aki kitalálta :o)

jenci80

Inkább hám, mint tragédia

Nekünk egy hete van és nagyon szereti a gyerek, mert nem kell folyton a magasba tartania kezét (amit nem is szeret), nekem meg nem kell folyton görnyednem. Ráadásul a nagyszülőkkel is sétálhat az utcán. Mielőtt megvettük, egyik nap simán kirántotta a kezét a papáéból, és kifutott az út felé. Még jó, hogy a mami gyorsabb volt nála.

Egyébként anyum látott már ilyen balesetet, mikor a gyerek örömében átfutott anyukájához az úton, apuka meg nem érte utol, és egy autó elütötte.

Szóval inkább hám, és nézzenek rám gyerekkínzó anyaként, mint egy tragédia.

costarika

Többgyermekes szülőknek segítség

Hát én egy kicsit másképp látom a dolgokat. Mikor a lányom kicsi volt, fel sem merült bennem, hogy pórázra lenne szükségem, fogtam a kezét. De mikor később az ikerfiaim éppen elkezdtek járni, természetesen egyszerre, de ellenkező irányba, komolyan felmerült bennem a póráz szükségének a gondolata.

Egyik ikres anyukának már nagyobbak voltak a gyerekei, és fölajánlotta, hogy odaadja nekem a pórázát. El is fogadtam volna, de a férjem nagyon megütközött már a gondolaton is, így aztán nem kértem végül el. Pedig nekem nagyon megnyugtató lett volna. Fiaim kb másfél évesen már nem maradtak meg a babakocsiban. Pesten laktunk, a játszótér, ahová naponta jártunk, néhány száz méterre volt a lakásunktól. Ez a csekély távolság azonban két totyogó gyermekkel, és a nővérükkel (3 és fél év a korkülönbség), kb. fél órát vett igénybe. Több úttesten is át kellett menni, a forgalom viszonylag nagy volt, mellettünk is autók, és csak két kezem van.

Úgy gondolom, részemről nem lustaság lett volna, a gyerekeim sem neveletlenek, de azért egy ilyen kicsi gyerekben még nem igazán lehet maximálisan megbízni. Nincs veszélyérzetük, ráadásul a három gyerekből kettő elég eleven volt.

Örülök, hogy végül póráz nélkül megúsztuk, de én nem ítélem el a pórázos szülőket, bár kétségtelen, elég furcsa látvány.

Eszter

Forrás: http://antalvali.com/comment/56568/gyerek-poraz

Jó ötlet

Sokat járok külföldre, sokszor láttam, hogy "pórázon" vezetik a szülők a csemetéiket. Amikor először találkoztam vele, az volt akkor az első gondolatom, és ez azóta sem változott meg, hogy ez mennyire jó ötlet, mert a gyerek mégiscsak nagyobb szabadságot élvez, mintha kézen lenne fogva vagy kocsiban ülne, másrészt a szülőnek (és így a gyereknek is) nagyobb biztonságot ad, hogy a gyerek nem tud elszökni, nem ugrik be az autók alá, egyáltalán, semmi nagy baj nem történhet vele, hiszen jó karnyújtásnyi távolságon belül marad. Személyes tapasztalatom az, hogy a pórázos családok maguk is nyaralók, turisták voltak, és lehet, hogy a szülő is szeretne valamit látni a világból, nem csak a gyereken tartani egész nyaralás alatt a szemét. Így egy picike szabadság neki is jut.

Jöhetnek a kövek!!! :-)

Fánika

Forrás: http://antalvali.com/comment/56568/gyerek-poraz

Hóbort?

Minden nő életében eljön az az időszak, amikor legnagyobb vágya az, hogy anya lehessen. Ez többnyire már akkor, ha egyfajta egzisztenciát megteremtettek, és ami fontosabb, a tökéletes párt tudhatja maga mellett. Ez valakinek hamarabb, valakinek csak utóbb adatik meg.

Nyaranta lehetőségem nyílik arra, hogy más kultúrát ismerhessek meg, mégpedig Angliáét. Egy kisvárosi ételfesztiválra látogattunk el egy társasággal, ahol néha-néha meglepődésemnek adtam hangot.

Például Angliában rengeteg a lányanyuka, akiknél meg sem állapítható első ránézésre, hogy a kisded a gyermeke vagy a testvére. Ez persze nem baj, mindenkinek máskor jön el az életében a gyermekvállalásra a megfelelő időpont.

Az angolok nevelési stílusa is más. Tudniillik ők az egyik leghidegebb, legtávolságtartóbb nemzet, de egyben a legilledelmesebbek is. Au pairként tanúsíthatom, nem jellemző, hogy munkanap után körbepuszilgatnák a gyerekeket, sőt ennek nem is véltem felfedezni náluk a hagyományát. Már eleve az a tudat, hogy időnként idegen felügyelőre bízzák egyik napról a másikra csemetéiket,-valljuk be-ez a mi nézeteinktől nagyon távol áll. Persze mindennek megvan az oka. Szerencsére sok a lelkiismeretes babysitter, nanny.

A következő sokk akkor ért, amikor a hatalmas tömegben egy anyukára lettem figyelmes, akinek kezében egy póráz volt, de annak a végén egy kisded sétált felszabadultan.  Ez a mi szemünknek és gondolatvilágunknak idegen, sőt negatív, elítélendő. Ahogy hazaértem a szigetországból beszéltem magyar anyukákkal, és mindenképp magyarázatot szerettem volna keresni az angliai eszköz használatára.

A várt felháborodás helyett viszont mással szembesültem, azzal, hogy az anyukák egy percig elgondolkodtak, utána pedig egyenesen jó ötletnek tartották. Visszakérdeztek, hogy minek örülnék jobban? Ha a gyerekemet látnám szaladgálni, és akár kitenni egy gázolás veszélyének, vagy használnám ezt a nagyszerű találmányt, amivel megelőzhető a baj. Igen, ebben igazuk van, de Magyarországon még valamiért nem ez a hóbort. Talán félnek az idősebb konzervatívabb szülőktől, akik megszólnák az édesanyákat? A mi kultúránknak biztos vagyok benne, hogy szemet szúrna ez a kellék, és ennek hangot is adnának az emberek.

...

Forrás: http://anyuci.hu/cikkek/gyerekporaz-es-egyeb-hobortok-anyukaknak-1674.html

Bizarr? Csak szokatlan..

Ki gondolná, hogy a kutyáknak használatos kutyahám mintájára olyan szerkezetet kezdenek gyártani, ami a kisgyerekek kordában tartására alkalmas. Még a gondolata is... érdekes. Egészen addig, amíg nem gondolunk bele jobban, hogy mi ez, hogyan használható, és milyen célt szolgál.

Természetesen a kutyák esetében a hám és a póráz együttesen arra jó, hogy a gazdi kordában tartsa a rohangáló kutyust, megóvja tőle a járókelőket, illetve megvédje az autóktól és egyéb járművektől a kedvencét. Babák esetében mondjuk más, de mégis hasonló a helyzet. A gyermeket megvédjük attól, hogy az autó alá rohanjon, viszont itt nincs szükség arra, hogy a járókelőket védjük meg tőlük. Ezáltal a hám a kettős funkcióját elveszíti, de valahogy mégis az az egy funkció nagyon praktikusnak tűnik. Vizsgáljuk meg egy kicsit, hogy miért.

Tételezzük fel, hogy nem egyke gyerekről van szó, mert ugye az esetek 99 százalékában az anyuka egy gyerekkel csak elbír, viszont kettő-három már igencsak négy-öt irányba képes egyszerre szétfutni. Még akkor is érdemes elgondolkodni ezen, ha nem ikrekről, nem azonos korú gyerekekről, esetleg nem is testvérekről van szó.

Nagyanyáink korában (annyira nem is régen) pl. az óvodai kirándulás is úgy ment, hogy egy hosszú kötelet kellett a gyerekeknek szorítaniuk, amíg a célállomást el nem érték. Persze akkoriban a fegyelmezésnek más eszközei voltak, így eszünkbe sem jutott a kicsiknek elengedni a kötelet. Féltek a következményektől. Ma viszont a pedagógusnak nincs meg az a fajta fegyelmező eszköze - szerencsére -, és a közlekedési eszközök is olyan módon felgyorsultak, hogy más praktikát kell kitalálni, hogy a gyerekek biztonságosan elérjék úticéljukat. Erre egy eszköz a babahám és gyerekpóráz használata.


Azért, mielőtt végleg elítélnénk ezt a szerkezetet, vegyünk sorra, hogy mire is jó, és hogyan is lehet használni.


A babahám használata:

• Úgy gondolom, hogy ez az eszköz kizárólag stabilan járni tudó gyerekek esetében használható. Ugyanis ha még nem tud járni, vagy nem eléggé magabiztosan, könnyen baleset forrásává válhat.
• Azok a gyerekek, akik szépen képesek anya kezét fogva sétálni, annak semmi szüksége rá a sétához, viszont akinek szinte megfoghatatlan, általam halacskának becézett keze van, annak a legerősebb szorításból is kicsusszan a praclija. Ez egy forgalmas út menti séta esetén igen veszélyes lehet, így mindenképp javaslom egy babahám beiktatását. Nem arra a célra, hogy annál fogva sétáltassuk a gyereket, hanem egy biztonsági eszközként, hogy amíg megtanul kézen fogva sétálni, nem történik vele baj, ha az anya kezét elengedi.
• Előnyös például vásárlás közben, amikor egy-egy pillanatra az anyuka kénytelen elengedni a gyerek kezét, mondjuk a pénz elővételhez, fizetéshez, az áru futószalagra pakolásához. Így ez idő alatt sem rohan el messzire a csöppség.
• Mivel sok mindenhez odacsatolható, így a babakocsiba bekötve plusz biztonságot ad, és a kosaras-beülős bevásárló kocsiból sem tud kimászni a gyerek, ha ezzel rögzítjük a vásárlás idejére.
• Ami továbbra is a babahám mellett szól, hogy például székhez is rögzíthető, ezért a gyerek kénytelen megtanulni, hogy a vacsora ideje alatt nem állunk föl az asztaltól, és a család minden tagja nyugodtan költheti el az ételt. Nem is beszélve arról, ha a felnőtt széken való ülés gondot okoz, akkor megvéd a véletlen leeséstől is.

Első pillanatra tehát bizarrnak tűnik a hám és a hozzá tartozó póráz használata, viszont ha ezeket a praktikus szempontokat figyelembe vesszük, akkor gyökeresen megváltozhat a véleményünk, és a hozzáállásunk.

És ne feledjük: Ez az eszköz nem azért van, hogy a gyerek kirohangálhassa magát, míg anya egy padon ülve pihen, mint mondjuk egy kutya esetében, pusztán biztonságot ad a gyereknek, magabiztosságot a szülőnek.

Nektek mi a véleményetek róla? Akinek van, még mire és hogyan használja?

Forrás: http://picibaba.hu/picibabaval/babaholmi/gyerekporaz-babaham